Hiszem, hogy a szmájlik túlzott használata (és a túladagolt rövidítéseké is) azonnali visszaugrást jelenthet egyenesen a kulturális evolúció legalsó lépcsőfokához. Lefelé száguldó gyorslift a fáklyával világító, barlang falába karcolgató ősember egyszerű rajzaihoz. Ha képtelen vagy kifejezni magad írásban, mert nem áll rendelkezésedre még a legszerényebb eszköztár sem ahhoz, hogy érzékeltetni tudd olvasóiddal az érzelmek széles skáláját és kizárólag a kettőspontok mögé szórt kötőjelezett zárójelek az ütőkártyáid, akkor elbuktál.
Az állandó ákombákom generálási kényszer a közösségi oldalak klasszikus rákfenéje, ostoba kifestőkönyvé degradálhat bármilyen komolyságtartalommal bíró beszélgetést. Arról nem is szólva, hogy magával hordozza az esélyt, hogy előbb utóbb a nem virtuális térben megejtett párbeszédek közben is a félhülyék számára rendszeresített megoldásokhoz próbálnál nyúlni.
p.s. hallottam én már LOL-zást és XD-zést utcán.