Mikor unják már meg (pontosabban meddig néznek még fasznak) a magyarországi ingyenesen fogható tévécsatornáknál, hogy a matinés költségtakarékosságot, ezt a kiszáradttá, kukacossá lett undorító valamit, nyomasztóan hosszú évtizedek óta „kötelező”, „kihagyhatatlan”, „megunhatatlan” jelzőkkel helyezik díszes dobozba, majd mint ünnepi szaloncukrot, darabonként bársonykesztyűben két ujjal helyezik a nézők nyelvére – filmbuziknak szóló értékes finomságként?
Itt ha filmmúzeum és a 70-es 80-as évek mozijai, akkor evidens, hogy csakis Piedone a „kedvenc pofonosztó” kerülhet a képernyőkre. De Eastwood, De Niro, vagy Pacino életpályáján még véletlenül sem haladnak végig (oda-vissza) ilyen precizitással, soha semmilyen műsorsávban. Kizárólag a hetvenes évek nevetséges gyerekfilmjei, gagyibb olasz spagettiwesternjei, az összes rész végtelenített lejátszásban, mint a filmipar márványtáblájára bevésett alapművek. Akár le lehetne porolni még régebbi szalagokat és a teljes Chaplin filmográfiát kimerítve leadni mindent, semmivel sem komolytalanabb a műfaj (sőt). Vagy három filléres Bud Spencer után a negyedik már ingyen van?
Ja boldog nyolcvanhatodikat Bud – nem te tehetsz róla..
