– Mi a fasz történt itt??!!
– Azt kérdeztem mi a fasz! – üvölti Jani, miközben a seggébe bevágó (nadrágja egészen a kerek hasa közepéig felhúzva, mint Depardieunek Obelixként a képregény filmadaptációban) mocsokfoltos buggyos gatyáját igazgatja.
– Elütöttem egy embert – válaszolja az ismeretlen az autója hátulja mellöl. Egyik lábáról a másikra áll és engesztelően mosolyogni próbál, de az arca falfehér.
– Te rohadt geci primitív geci, te ezt csak így mondod geci?! Te a kurva anyádat széjjel baszlak geci! Hallod e? HALLOD E!? – mindenki hallja, a vakondok hallják a mellettünk lévő szántóföldön a túrásaik alatt több tíz méterre, de még a szomszédos települések vakondjai is tisztán hallják Janit, sőt ha lennének a holdkráterek alatt vakondok, akkor ők is hallanák most Janit, ahogy azt ordítja – SZÉT-BASZ-LAK! – majd ököllel belecsap az autó oldalába.
Az egész KM telep kint áll a vízelnyelő ároknál, az elütött embernek azaz a baleset sérültjének kijáró együttérzés lengedező pókhálókként szertefoszlott, minden figyelem átirányítódott a főattrakcióra: Janira. Itt szar lehet áldozatnak lenni, folyton elő kell állnod valami újdonsággal, hogy ne lankadjon az érdeklődés. Az elütött ember erre képtelen, most csak csendben, vérző homlokkal ücsörög a fűben.
– Így mondja csaaak? Így mondja geci?? Minden.. minden – Jani kivörösödött fejjel keresi a megfelelő kifejezést – Minden.. – Jani félő, hogy agyvérzést fog kapni, ami tragédia és orvosi csoda lenne egyben – Ez a geci minden – mert Jani nem a szavak embere – Minden szívrezdülés nélkül! – megmondtam előre, hogy Janinak nem erőssége a költői fogalmazás, a szóvirágokkal dekorált mondatok halmozása, ebből következően a verbális kommunikáció sem.
– Igázá ván! Verd ágyon Jáni! – kiáltja oda a tömeg legszéléről a Fekete Ruhás Mázsás Nő.
Jani tolja a biciklijét, úgy felfújta magát mint egy hatalmas ugrásra készülő Amazonasi varangy a National Geographicon. Ledönti a kerékpárját az udvar fehér murvájába és hirtelen elindul visszafelé, ez az ő nagy pillanata. Magában dörmög. Hangol. Még mélyebbre megy a basszussal a hangjában. A hóna alatt jobb és bal oldalon is xxl-es méretű láthatatlan dinnyéket cipel. Ma Jani magánszáma van műsoron a reggeli Torzszülött Cirkuszban: [vértől csöpögő vörös betűkkel a plakátkiíráson] A műbőrdzsekis pocakos Hulk félelmetes őrjöngése!
– Szerintem hozzuk be és süssük meg a gecit. – mondja be a frankót valaki kissé félszegen. Jani elé állnak ketten, hogy lefogják, miközben másik kettő kórusban helyesel, hogy Janinak igaza van, mer' igázá' ván'!
É-vel befelé menet egymásra nézünk, telepatikus úton megbeszéljük, hogy ez a nap máris klasszisokkal jobb mint az előző, pedig az sem volt semmi, mert hétfőn reggel meg J. gondoskodott a nívós szórakoztatásunkról azzal, hogy egy izgalmas James Bond kémtörténet keretébe foglalta a szürke, unalmas KM-et: szinte suttogva közölte, hogy nagyon vigyázzunk munka közben, mert a főnökség rejtett kamerarendszerrel figyeli az egész falut, osztott képernyőn, mobiltelefonról.
De az a mai showműsornak a fergeteges tűzijáték fényében már csak egy halvánnyal írt 9 pont a maximális 10-ből. Még magasabbra lett rakva léc.
Folyt. Köv.
