Tegnap láthattam a mindenkori tudományos fantasztikumok legmélyebb, legrétegezettebb szériájának legjobban várt részét, a legújabb Star Wars-t: MINDENKI MEGHAL A FILM ELSŐ TÍZ PERCÉBEN!!4
Nem, de most komolyan, először csak Han Solo kapitány hal meg amikor a „Vendéglő a Világ Végén” nevű fogadóban a Tejútrendszer Menzareformja receptkönyv alapján készült tányérnyi spagettivacsorája elfogyasztása közben a bordáit feltépve tör ki a testéből egy bébi xenomorf. Chubakka akkor még nagyon is él, éppen rajtakapja Leila, ahogy az Ezeréves Sólyom rakterében 3-CPO hologramkivetítőjére maszturbál. Itt a sci-fi-kaland zsánerből hirtelen műfaji sávváltásként brutális felnőtt filmé vedlik a legendás űropera. Kiderül, hogy Leila hercegnő véletlenül pont hologramkivetítő szerelő.. meg, hogy 3-CPO-t előrelátó módon 30 centi hosszú vibrátormotoros gumiököl („Darth Vader boldogsághozó kesztyűje, ettől garantáltan elakad a lélegzete!” szlogennel árulják a galaxisközi szexshopokban) kiegészítővel is felszerelték a gyártósoron robotpornós készítői.. Pár jelenettel később, J. J. Abrams az alapmű előtti főhajtásként kirándulást tesz a régmúltba, bemutatásra kerül bő tizenöt percnyi jelenet az eddigi legszupertitkosabb rendezői változatból, a George Lucas mester lángelméje által ezüstvászonra festett kultikus műalkotás első részből, ahol csubi átmeneti likviditási problémái miatt spermadonor programban vett rész, még valamikor a 70-es években. Dramaturgiai mélyütés: Ő Leila édesapja. Miközben egy sistergő fénykardba beledőlve együtt emészti őket fel az erő sötét oldala, Darth Vader nagyúr úgy pörög a sírjában, hogy galaxis közepi fekete-lyukakat megnyitva komplett naprendszereket szippant magába – Lucas is, pedig ő meg sem halt. Az utolsó fél órában Leila visszatér, a zuhanyzófülkéből kilépve nevetve közli velünk, a nézőkkel, hogy késő este túl sok abált szalonnát evett kenyér nélkül és a négy óra ötvenperces filmből három óra ennek a meggondolatlanságnak az eredménye, torkossága zavaros, pornográf elemektől sem mentes különös álomként bosszulta meg magát, a vájtszemű ínyenc rajongók majd a sokadik visszajátszásra, képkockáról-kockára történő elemzéseik folyamán észrevehetik az easter egg-et, azaz a rendező zsenijéből táplálkozó fondorlatos módon elrejtett ellentmondást: a hercegnő mosolya nem annyira őszinte és folyamatosan vakarózik, egy Frontline kombó reklám is bejátszásra kerül a szünetben. A hősköltemény végéhez közeledvén női főszereplőnk összeköltözik a Tatuin egy alacsony termetű rohamosztagossal, a közmunkaprogram keretében az Országos Szemétszedő Akcióban összegyűjtött pillapalackokból kunyhókat építenek a Nagy Intergalaktikus Válság devizakárosult telepeseinek létrehozott lakóparkokban. A zárójelenetben 3-CPO motoros gumiöklét rezonáltatva ringat egy bölcsőt, a törpe rohamosztagos és a hercegnő pedig – a női princípiumot beteljesítve – együtt integet a moziterem kórusban éljenző publikumának, felcsendül John Williams -féle világhírű dallam, a Star Wars hívők himnusza, az operatőr ráközelít a csecsemőre, aki kísérteties emlékeztet Chubakkára, a másik kameraállást bevágva viszont kiköpött Kövér László.

The End.

Ákost a pár mondatos hímsoviniszta agymenéséért dobja a Telekom, erre a kormány felbontva a céggel kötött mobilinternet szerződéseit dobja a Telekomot. A hivatalos magyarázat nagyjából annyi, hogy Kovács Ákos Kossuth díjas előadóművészt nem szponzorálni, vele szerződést bontani, ebben a formában a szólásszabadság megsértése, ami ellentétes az alkotmánnyal.
Az orbáni – facebook megosztókat rabosító, sajtószabadságot rendszeresen klozeton lehúzgáló stb. – rezsim amint forradalmi zászlót bont a véleményszabadság védelmében..
Elsőre fárasztó hírcsárdás bullshitelésnek gondoltam, ilyen nincs, Kim Dzsongun térden állva könyörögne a receptért. Kiderült, hogy a hír igaz (ha lennének nukleáris fegyvereink most az összeset kilőttünk volna a Telekomra, vagy legalább megígértük volna, hogy ki fogjuk lőni). Nálunk már nem szokás semmin sem megdöbbenni, én sem szoktam, esetleg csak azon, hogy ebbe a röhejes iszapbirkózásba nem lehet majd semmiféle Fideszes stratégiát belemagyarázni, ahhoz túlságosan kiszámíthatatlan reakciókkal tört ki.
Ez végre egy beismerő vallomás, ami arról szól, hogy elmebetegek kormányozzák ezt az elátkozott országot és súlyosbító körülményként ráadásul megveszekedett rajongói Ákos misztikus marhaságainak is. A jelenlegi ellenségképbe meg abszolút beleillik a német telekommunikációs cég. Nincs mese, azonnal fel kell venni két pontot Abszurdisztán alaptörvényébe!
1. A Telekom feminista ribancok gyülekezete – valószínűleg a gyermekszülésre is képtelenek. A férfias férfiak népe nemet mond a hálózaton belüli percdíjaiknak, az ingyenes visszahívó smseik hazug csábításának, ezentúl a melegek, a meddők és a karrierista önző picsák skarlátbetűje a 06 30-as kezdetű telefonszám!
2. Kovács Ákos nemzeti kincs, ő adta a világnak a magyar Depeche Mode-ot. Köteles minden magyar állampolgár megvásárolni a teljes Ákos életművet az összes elérhető formátumban, a nemzeti kötelességtudat azt diktálja, hogy Magyarország lakosságának támogatnia egy ilyen óriási kaliberű aranytorkú tehetséget.

Az e heti felháborodás-adag szervírozásáról Ákos, a regnáló kormány udvari dalnoka gondoskodott, aki egy tévéinterjúban ugyanazon hímsoviniszta barlangrajzot karcolta fel, amit országgyűlési alfa-hímünk, a betyáros egyszerűségű kinyilatkoztatásairól és oroszbuzeráns politikájáról hírhedt tömött bajuszú államférfiú, Kövér László:
A nőknek a gyermekszülés a dolga, a karrierépítés mint opció nem jöhet számításba. Hogyan is lehetne árja magyar csecsszopóink (Kövér László unokái) felnevelését és a vállalati vezetőbeosztás szerepkört összeegyeztetni? Hogyan is lehetne ugyanabban a bérsávban az XX kromoszómapárral rendelkező gyermekszülő húsgépezet mint Mi, férfiak, a lipicai paripát szőrén megülő és onnan hujjogatva hátrafelé íjazó daliás honvédők?
Szeretném rendbe tenni a dolgokat. Kövér László az igazi ősmagyar szürke marha, nem szívesen írom azt, hogy csak metaforikus értelemben.. a megrögzött ruszkibarát jószág prototípusa, a Kövér -féléket az orrkarikájukba fűzött kötélen minden korszakban iránytani kell, ragaszkodnak hozzá, ahogy ahhoz is, hogy mindig a legrosszabb oldal kezében legyen a gyeplő. Sokat köszönhetünk a fajtájának..
Állítása szerint férfias férfiakra van szükségünk és szülészetek futószalagjairól legördülő unokák százezreire (majd tanulhatnak a konténer-iskolákban, felnőve pedig tovább erősíthetik a honi mélyszegénységgel kevert munkanélküliség lesújtó elegyét), szerinte ezen alapvetésekre kell épülnie egy egészséges társadalomnak, miközben a régi főelvtársi repülőtéri smárolások homo-erotikus nosztalgiája sokkalta közelebb áll a szívéhez, mint a férfias keménységű kézfogásoké. A putyini autokráciát istenítő parasztlegény keményvonalasnak vélt megmondóembersége szót sem érdemel, Deutsch tompi hivatásos udvari bolond önkéntelen humort nem nélkülöző twitter bejegyzései óta nagyobb kihívást jelent csörgősipkát húzva mulattatni a publikumot, Kövérnek most sikerült. Pont.
A hazai popipar Paulo Coelhoja, Kovács Ákos, művésznevén csak Ákos, már felszorzottan felháborító jelenség, no nem mintha abban az intellektuális (csakúgy mint emberileg) mínusz zónában ahol Kovács és Kövér tartózkodnak mérhető lenne bármiféle különbség. Ákos viszont semmilyen kontextusban nem jogosult a „munka” szó használatára és az azzal kapcsolatos véleménynyilvánításra, még annyira sem mint bármelyik politikusként emlegetett törvényesített gazember a parlamenti padsorokból. A szintipop ikonok bugylibicskával kifaragott másolata (nekünk mindenkiből van ilyenünk) kölyök kora óta olcsó zajkeltésből él, a 90-es években a Depeche Mode divat kikopásával műfajt váltva egy némileg másfajta transzcendens melankóliára cserélte azt az eltulajdonított, immáron kinőtt kabátot. Ákos önmagát sokoldalú és végtelenül intelligens művészként beállítva nem elégszik meg az egykori lapos kis megélhetési másoló skatulyájával. Addig-addig imitált amíg végül maga is elhitte: világrengető tehetséggel bír. Zavarodott elme, klinikai eset, aki úgy érzi, hogy a javarészt a fiatal Fideszes úri közönségből álló rajongótáborával a hátha mögött – ezeknek az embereknek az ízlésficamát, zenei autizmusát elképesztő sikerként értelmezve – az élet minden területére bepofátlankodhat, megoszthatja a párt narancssárgájával befestett elefántcsonttornya mélyéről a magvas „tapasztalatait”.
De a nagyzási hóbort és a felfelfuvalkodottság – utaljon az bármily’ kórós, valóságtól elrugaszkodott elmeállapotra – még senkit sem mentesíthet a bűnei alól, főként ha már közszereplővé avanzsált az illető: Az új kiadású szinonima szótárak „pofátlanság” szócikkének rokon értelmű szavainál szerepelnie kell Ákos nevének is ezentúl.